(Egy pilóta tanulságos története, ami bárkivel megeshet)

Légitársaság kapitányaként egy hosszú éjszakai repülésre készültem, ezért pihenéssel, majd otthoni infraszaunával kezdtem a napot.

A nap folyamán keveset mozogtam (számítógép előtt ültem), majd ebéd után alvással folytattam, hogy előre pótoljam a várható éjjeli deficitet.

A felkészülés „jól sikerült”, mert estére nem éreztem magamat fáradtnak. Az utat rendben végrehajtottam úgy, hogy közben nem álltam fel, csak a célállomáson.

(Bár korábban a repülések alatt rendszeresen mozgattam a végtagjaimat, és néhány percre ki is szoktam menni a cockpit-ból, ezen az úton erre nem volt lehetőségem, mert a jump seet-en supervisor ült, aki az éves ellenőrzést végezte.)

Az afrikai célállomáson ugyan bementem a terminál épületébe kicsit körülnézni, de hamar elkezdtük a felkészülést a visszaútra, így gyorsan visszaültem a helyemre.

Hazafelé már a fáradtság miatt szükség volt a kávéra is. Összességében mintegy 7-8 órát ültem végig egy kis szünettel.

A járatot rendben teljesítettük és a féktuskók berakása után reggel, már otthon a fürdés során az tűnt fel, hogy az egyik alsó lábszáram duzzadt. Mivel ismereteim nem voltak erről a betegségről, a kanapéra feküdve és a lábamat felpolcolva hasamra tettem laptopot, hogy tájékozódjam az internetről.

A keresőbe először beírtam a tünetet (lábduzzadás), és mivel több oldal is felvetette a trombózis lehetőségét, továbbmenve a trombózis jeleire kerestem rá. Elolvastam sok oldalt, és reménykedtem, hogy velem nem ez történt, mivel a tünetek között szerepelt a bőrpirosság és melegségérzés, ami nekem nem volt.

Ennek ellenére bejelentkeztem egy belgyógyászhoz délutánra. A napközbeni fekvés és lábfeltámasztás után a duzzanat leapadt. Az orvos tanácstalan volt, mert a két lábszár körmérete között akkorr már nem volt különbség, de a biztonság kedvéért adott beutalót másnapra a szomszéd kisváros Doppler UH vizsgálatára. Ott szintén nem tudták igazolni a Mély Vénás Trombózis (MVT)-t, így mindenki megnyugodott, és dolgoztam tovább.

Mivel minden repülés után, különböző mértékben, de duzzadt volt az alsó lábszáram, ezért az orvos beutalt néhány hét után az Állami Egészségügyi Központ Haemofília Osztályára. Az ottani UH készülék korszerűbb volt, így igazolni tudták a MVT-t. A szokásos ilyenkor, eljárás az, hogy a beteget azonnal befektetik az érsebészetre, de amiatt, hogy az én esetem már nem volt akut, és az injekciót is be tudtam adni magamnak a bőr alá, így hazaengedtek a megfelelő receptekkel és instrukciókkal.

Kb. 2 hónap után az ellenőrző UH vizsgálat a vérrögök feloldódását és teljes rekanalizációt (újbóli átáramló képességet) igazolt.
A tanulság az, hogy legfontosabb a megelőzés, mivel a pilóta (ülő) munkánk során mi fokozottan veszélyeztetve vagyunk. Csökkenteni kell a hajlamosító tényezőket, illetve mozgatni kell a lábat akkor is, ha az ülésből felkelni objektív okok miatt nem tudunk. Ehhez javaslom elolvasni a világhálón az „értorna” keresőszóra talált gyakorlatokat.

Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, ha vérrög (thrombus) alakul ki a szervezet valamelyik mélyen futó-nem közvetlenül bőr, vagy nyálkahártya alatti-vénájában. Általában az alsó végtagot érinti, amit rendszerint a végtag duzzadása, meleg lilás-vörös bőr, és súlyosabb esetben fájdalom jelzi.

A mélyvénás trombózis sok esetben veszélyes szövődményeket- embóliát okozhat a tüdőben, szívben, agyban attól függően, hogy a leszakadt vérrög hol akad el.

Gyakran a MVT (mélyvénás trombózis) alattomosan alakul ki, az esetek többségében nincsenek markáns, jól észrevehető tünetei. Ezek a következők lehetnek:

-a thrombus kialakulása előtti testrész megduzzad (boka, lábfej, alsó lábszár)

-fájdalom leggyakrabban a vádliban, ami izomlázra emlékeztet

-pirosság, illetve melegség a bedagadt terület felett

-légszomj, fulladás (ez a leggyakoribb)

-rossz közérzet, szorongás

-köhögés, sok esetben véres köpettel

-mellkasi fájdalom, amely mély lélegzetvételre, ill. köhögésre súlyosbodik

-szédülés, ájulás

Ha a MVT jeleit észleli valaki, annak fel kell keresnie az orvosát, viszont a tüdőembólia jelei esetén mentőt kell hívni.
A MVT-nak számos hajlamosító tényezője van, de ezek közül kiemelendők azok, amelyek a repülő-munka során gyakrabban előfordulhatnak:

Hosszú ideig tartó ülés: amikor a lábak huzamosabb ideig nincsenek használva, a vádli izmai nincsenek használva, és nem segítenek a vénás vér eltávolításában a lábból.

Dehidráció a száraz kondicionált levegőben fokozott a vízvesztés, ami a vér „besűrűsödéséhez” vezet, ezért fontos a nagyobb mennyiségű folyadékpótlás.

Alacsony légnyomás: a hasüreg tágulatát okozza, ez tovább rontja a lábakból a vér visszaáramlását..

Alkohol és Vízhajtó hatású italok: pl. kávé.

Dohányzás: a vér oxigénszintjét csökkenti.