REPÜLŐORVOS.HU   

Felkészülés a légi utazásra:

HOGYAN ÉLJÜNK TÚL EGY LÉGIKATASZTRÓFÁT?

Évente több, mint két milliárd légi utas repül az utasszállító repülőgépeken tízezer méteres magasságban. Ma már széles körben ismert, hogy a repülés a legbiztonságosabb utazási forma.

A világ légiközlekedése ugyanakkor 150 ezer pilótából és 14 ezer repülőgépből áll. 745 nagy légitársaság 1350 nemzetközi repülőtéren operál. Megállapítható, hogy a különböző kontinenseken a repülésbiztonság színvonala egyenetlen, így légi katasztrófák bármikor előfordulhatnak. E légi események tragikus hírei bejárják a világot és azt sugallják, hogy ezekben a balesetekben mindenki meghal. Tény ugyanakkor, hogy a légi szerencsétlenségben érintett utasok több, mint 90 százaléka túlélheti a katasztrófát. Amerikai tanulmány bizonyította, – amelyben 1983 és 2000 között 568 repülőeseményt vizsgáltak, – hogy a fedélzeteteken levő 53 487 személyből 51 207 utas túlélte a szerencsétlenséget.

Mit kell tehát tennünk azért, hogy a balesettel végződött repülőút után a nevünk ne szerepeljen a hírekben?

1. Válasszunk balesetmentes légitársaságot: tanulmányozzuk a légitársaságok baleseti statisztikáját!

2. Válasszunk biztonságos ülőhelyet: a repülőgépek a földet éréskor ugyanis még 70 métert tesznek meg másodpercenként. Amennyiben az airplane letér a kifutópályáról, és idegen tárggyal ütközik, a legnagyobb veszélynek az első kabinban ülők lesznek kitéve. Biztonsági szempontból tehát javasolható, hogy az on-line helyfoglaláskor a repülőjegyet a hátsó sorokba és a folyosó mellé kérjük! Gyerek a szülő melletti ülésen utazhat!

3. Legyünk felkészültek a gép elhagyására: a kabinba érkezve figyeljük meg és olvassuk el a biztonsági tájékoztatókat, számoljuk meg, hogy hány ülés választ el az előttünk (és mögöttünk) levő vészkijáratoktól, és készítsünk magunknak menekülési tervet. Ezután szorítsuk meg a biztonsági övet, gyakoroljuk a csat nyitását. Mindig figyeljük a repülőgép helyzetét és ha szokatlan zajt hallunk, vegyük fel a biztonsági testhelyzetet. A gép megállása után hagyjuk el a roncsot gyorsan és távolodjunk el messzire. Amennyiben tűz üt ki, legfeljebb 90 másodpercünk van a kabin elhagyására. Hajoljunk előre, a füsttől óvjuk magunkat és a zöld csíkot követve, az üléseket számolva keressük a vészkijáratot.

Azt, hogy e javaslatok a vészhelyzetben is segítenek működnek, bizonyítja az Air France légitársaság 358-as járata, amely Torontóban a kifutópályáról lecsúszva kigyulladt és teljesen megsemmisült, ugyanakkor a 17 gépen tartózkodó valamennyi (309) személy megmenekült. New York-ban történt sikeres vízreszállás óta már tudjuk, hogy a vízbe merülő kabinból is sikeresen meg lehet menekülni. Fontos, hogy a mentőmellényt a kabinon kívül fújjuk fel. A végére hagytuk a legfontosabbat: baj esetén ne essünk pánikba, akarni kell megmenekülni és tudnunk kell, hogy van esélyünk a megmenekülésre.

Bár kényelmesebb, egy légitaxival üzleti útra pl. Velencébe indulva négyszer nagyobb kockázatot vállalunk, mintha menetrendszerinti géppel utaznánk. A General Aviation baleseti adatai ugyanis kb. négyszer magasabbak a közforgalmiaknál. A kis repülőgépeknél is új fejlesztések indultak: ma már korszerű biztonsági övek, párnázott műszerfal és ejtőernyős mentőrendszerek kerülnek beépítésre.

A repüljünk, ne repüljünk kérdésre tehát az a válaszom: repüljünk, de tudatosan készüljünk fel a légiutazásra





Az oldalon található anyagok szerzői jogvédelem alatt állnak,
minden jog fenntartva!

© (2008 - ) dr. Melles Imre